Bevezető:

Nem a modern gépjárművek felfedezésekor jöttek rá az emberek arra az örök igazságra, hogy az egyenetlen útszakasz még a legcifrább hintóban ülő emberek nemesebb fertályát is kikezdheti. A kényelmes ülés pedig édeskevés ennek tompítására.

Hogy miért?

Azért, mert a gépjárművek mozgását biztosító kerekek az úttestek egyenetlenségei miatt nemcsak forgó-, hanem felfelé és lefelé irányuló lengőmozgásokat is végeznek.

A lengések hosszát a sebesség és a gépjármű súlya határozza meg, de általánosan elmondható, hogy csak rövid ideig tartanak, viszont dinamikus erőket eredményeznek.

A gépjárműben utazók számára ugyanakkor ez nem mondható épp kellemes élménynek.

A csillapítatlan lengőmozgás közvetve és közvetlenül is balesetveszélyesnek mondható, lévén állandóan érvényesülve csökkentené a vezető koncentrációját és a kerekek úttal való kapcsolatát. Nem mellékesen maga a karosszéria sem hálás az autó szerkezetét folyamatosan érő agresszív hatásoknak.

A lengőmozgásból fakadó dinamikus erőket rugókkal, más néven lengéscsillapítókkal csökkenthetjük.

A lengéscsillapítók szerepe

A lengéscsillapító egy olyan alkatrész, amelynek szerepét könnyű alábecsülni, de lehetetlenség eléggé meghálálni.

Gépjárművünk létfontosságú részegysége ugyanis csillapítja a lengéseket, annak mozgási energiáját hővé alakítja, valamint a futómű részeként igyekszik javítani az irányíthatóságot.

Kiemelt feladata tehát:

·      az utazási komfort javítása (az útburkolat egyenetlenségeiből adódó lengőmozgás mérséklése, ami ellenkező esetben az egészségre, a gépjárműszerkezetre és a rakományra is káros lenne);

·      az utazási biztonság javítása (fenntartja a kerék és az út kapcsolatát, ami a gyorsítás és a fékezés szempontjából is fontos).

A szakmaiabb megfogalmazás szerint a függőleges irányú erők átadásában vesz részt, és igyekszik az autót minél hosszabb ideig az útfelületen tartani.

A kerékfelfüggesztés és a karosszéria közé szerelik be, és a korszerű autókban már hidraulikus teleszkópos kialakítású lengéscsillapítót használnak, amelyek hengerében a rendszer egy dugattyú mozgatásával kényszeríti arra az olajt, hogy szelepek vagy furatokon áramoljon keresztül.

A lengéscsillapító beállításakor oda kell figyelni arra, hogy a kerekek és a karosszéria lengései nem ugyanolyan frekvenciájúak, de a hatékonyan működő alkatrész mind a két lengést csillapítani tudja.

Működési szempontból kétfajta lengéscsillapítót különböztethetünk meg:

·      kétcsöves lengéscsillapító;

·      egycsöves lengéscsillapító.

A lengéscsillapítók egyik része a futóműhöz, a másik az alvázhoz kapcsolódik.

A kétcsöves kialakítás

A kétcsöves kialakítású lengéscsillapítóban az alvázhoz és a futóműhöz csatlakozó végek egymástól függetlenül rugóznak, ezáltal biztosítható, hogy az egységek ne mozogjanak egyformán.

Ennek a megoldásnak az az egyik előnye, hogy a futóműhöz kapcsolódó rész lengései így nem jutnak el az alvázhoz.

A kialakítást azért hívják kétcsövesnek, mert két tartály dolgozik a siker érdekében: a belső tartályban lévő olajt berugózáskor a dugattyú a másikat körbe ölelő külsőbe nyomja.

Berugózáskor a fenékszelep, kirugózáskor a dugattyúszelep végzi a fojtást, és az olaj a kerekek és az útfelület távolodásakor visszaáramlik a külső tartályból a belsőbe.

A kialakítás hátránya, hogy a rendszer túlmelegedhet, mivel nehezen távozik belőle a hő. Ráadásul minél többet dolgozik a kétcsöves kialakítású lengéscsillapító, annál jobban melegszik is, hiszen a fojtás miatt a rugózás mozgási energiája hővé alakul.

Továbbfejlesztett változata az úgynevezett kétcsöves-gázos kialakítás, amikor a külső tartályban nitrogén gáz van a gyorsabb reakció és a jobb úttartás érdekében.

Az egycsöves kialakítás

Az egycsöves lengéscsillapító a technológiai fejlődés következő lépcsőfoka, és az egyszerűsítés óhaja hozta létre.

A rendszer dugattyújában egy szelep gondoskodik a húzó és a nyomó fokozatról, a dugattyú szelepjei pedig mindkét mozgásirányban biztosítják a csillapítást. A kialakításban nemcsak olaj, hanem nagynyomású gáz is dolgozik.

Elemei:

·      munkahenger

·      munkatér a húzási fokozatnak;

·      dugattyú;

·      húzószelep;

·      munkatér a nyomási fokozatnak;

·      elválasztó dugattyú;

·      tömítés;

·      valamint a gáztér.

A kialakítás hátránya, hogy drágább, mint a kétcsöves, valamint rövidebb az élettartama, és bármilyen kisebb deformáció tönkre teheti azt.

Cserébe jobb teljesítményre képes, mint a kétcsöves rendszer, illetve gyorsabban és közvetlenül át tudja adni a működés során képződő hőt a környezetnek. Egycsöves kialakításúak a sportlengéscsillapítók.

A nem megfelelő lengéscsillapítás következményei

A korszerű gépjárművekkel szemben támasztott menetkényelmi szempontoknak a hidraulikus kialakítás felel meg, és egy jó lengécsillapítót nélkülöző autó komoly kockázatokkal kell, hogy számoljon a mindennapos közlekedés során.

A hidraulikus munkaközeg felhasználásával, valamint a sebességtől függő áramlási ellenállással és eltérő hatású szelepekkel elérhető, hogy különböző erősségű csillapítást végezzen az alkatrész be- és kirugózás esetén.

A be- és kirugózással ugyanis elérhető, hogy az útegyenetlenségek elnyelése közben a kerekek ne emelkedjenek el a talajtól.

A teleszkóp-szerűen kialakított, megfelelő helyre beszerelt és rugalmas rezgés- és zajcsillapítókkal ellátott megoldás minden hatás esetén mérsékelni tudja a gépjárműre irányuló hatásokat, és megvédi a karosszériát.

A lengéscsillapító nem jó beállításai esetén számolni kell azzal, hogy:

·      a kerekek nem tapadnak megfelelően az útfelületen (túl kicsi csillapítás esetén);

·      meghosszabbodik a fékút;

·      instabillá válik a kanyarodás, nő a balesetveszély;

·      olyan rezgések lépnek fel, amelyek csökkentik a vezető koncentrációját (a vezető elfárad) – csökken a komfortérzet;

·      gyorsabban kopik az autógumi és a futómű, valamint a kerékfékszerkezet és a kerékcsapágy;

·      kismértékben nőhet az üzemanyag-fogyasztás.

A lengéscsillapító meghibásodására utaló jelek

Sajnos a lengéscsillapító a meghibásodás esetén nem mindig csinál látványos tüneteket, és nem jelzi a problémát semmilyen villogó ikon a műszerfalon. Az alkatrész meghibásodása (fáradása) egy viszonylag hosszú folyamat, és az ritkán történik egyik napról a másikra.

A fokozatos kopást nehezebb érzékelni, ezért kiemelt fontossággal bír a rendszeres ellenőrzés (szerviz). Ez sem nem hosszú, sem nem drága, viszont a későbbi bajok megelőzése érdekében erősen javallott.

A lengéscsillapító meghibásodására utalnak a következő jelek:

·      a gumiabroncs nem egyenletes kopása (gyakran együtt jár azzal, hogy pattog az autó kereke);

·      sűrű kopogás hallgató a futómű irányából (egy idő után az ember idegeire megy, nehéz eltéveszteni);

·      kanyarban az autó eleje vagy hátulja ki akar törni;

·      nagy sebességnél és egyenletlen útszakaszon az autó szinte repülni akar, és fékezéskor a gépjármű eleje is pattog (romló fékhatást tapasztalunk);

·      olajfolyás a lengéscsillapítónál.

Ha bizonytalanok vagyunk, próbáljuk meg egy kicsit meghintáztatni az autó elejét vagy hátulját. Árulkodó jel, ha ez túlságosan könnyen megy, vagy ha a karosszéria egy vagy két utólengés után sem áll le a rugózással.

Egyes számítások szerint az autók 15 százaléka rossz lengéscsillapítással közlekedik, sőt, nem egy közülük 50 ezer kilométernél is nagyobb távot tesz meg ilyen állapotban.

Olvassuk nyugodtan vissza, hogy egy ilyen hosszú utazás során milyen kockázatokkal kell számolni. Riasztó, igaz?

Ha nem történik meg időben a rossz lengéscsillapító cseréje, akkor annak az eredetinél jóval drágább következményei is lehetnek, és később egy költségesebb szervizzel is számolnunk kell.

A hibás alkatrész cseréje minden esetben párban történik, és az autótulajdonosoknak ma már lehetőségük van egyszerűen és kényelmesen megvenni a számukra megfelelő (árú) terméket akár egy webshopban. Mindezt kényelmetlenségek nélkül, akár házhoz szállítást kérve.