A megbízhatóság az egyik leghasznosabb tulajdonság akkor, amikor egy gépjárműről vagy annak alkatrészéről beszélünk.
Persze, jó ha 4 alatt gyorsul százra, meg ha lágyan melenget az ülésfűtés, de amikor hetente viszed el a szervizbe ilyen-olyan gondok miatt, akkor hamar kiszeretsz még a legszebb autócsodából is.
Nem véletlen, hogy a német autók annyira népszerűek, vagy hogy valaki görcsösen ragaszkodik ahhoz a márkához, ami egyszer-kétszer bevált neki.
Kiváló példa erre az az ismerős, aki egy 15 éves, kifogástalanul dolgozó Volvo V40 miatt szeretett bele az amúgy unalmasnak is mondható svéd csodába, és ő azóta sem álmodik másról, csak a göteborgi márkáról. Persze a hűség családban marad, hiszen az apja ugyanígy járt a Forddal, sőt, ahogy mondta: még arra is hajlandó volt, hogy márkaszervizbe járjon az autója miatt.
Persze Murphy törvényére mindig számíthatunk: ami elromolhat, az egyszer el is fog romolni, és ne legyen illúziónk a tekintetben, hogy még a legmegbízhatóbb márkáknál is előfordulnak meghibásodások.
Néha úgy jön ki a lépés, néha csak egy rossz szériával találkozunk. De tény és való: létezik egy tendencia, és van fogalmunk arról, hogy melyek azok a problémák, amikkel sokszor találkozunk.
Hibalista, avagy az ADAC lerohadási statisztikája
A német autóklub nemcsak a téli és a nyári gumik teszteléséről híres, persze a legtöbben akkor hallják az ADAC nevét, amikor szezonkezdő abroncscsere előtt végigböngészik, melyik márkától érdemes vásárolni.
A precizitásra és hibátlan működésre gerjedő németek nemcsak, hogy összeszedik a legjobban teljesítő márkákat, de még a problémákról is kimutatásokat csinálnak, így százalékosan is kimutatható, milyen gondokkal keresték fel a helyiek a különböző szervizeket.
Nézzük a 2013-as statisztikákat, amelyekhez az ADAC a 17 millió klubtag 27 millió autójával kapcsolatos adatokat használták fel az autóklub munkatársai; még konkrétabban: az összeállításhoz a „sárga angyalok” által begyűjtött információkat vették alapul. A számokat figyelve egy percre meg is állhatunk, hogy tisztelettel adózzunk a segélyszolgálatos autók teljesítménye kapcsán.
A körbe azok a modellek kerültek be, amelyekből három egymást követő évben legalább ötezer darabot, vagy egyben legalább tízezret eladtak. Mivel számos német modell csalódást okozott, ezért nem vádolható meg az ADAC a vele kapcsolatban többször is felrótt elfogultsággal.
A legmegbízhatóbb modellek
Általánosan elmondható, hogy az európai típusokkal adódik a legkevesebb gond, és bár még mindig vannak páran, akik elhúzzák a szájukat a francia márkák nevének hallatán, a gall autók is egyre jobban teljesítenek.
A miniautóknál a dobogón (sorrendben) a Volkswagen Fox, a Ford Ka és a Citroen C1 végzett; kisautóknál az első három helyezett a Nissan Micra, a Mini és a Peugeot 206 volt. Utóbbi kategóriában középen találjuk az Opel Corsát, az Opel Merivát, a Volkswagen Polót és a Toyota Yarist, valamint hátul a Fiat Puntót, a Honda Jazzt és a Hyundai i20-ast.
Megyünk feljebb: alsó-középkategóriában büszke lehet a BMW X1, a Citroen C4 Picasso és a BMW1 (illetve lecsúszott a dobogóról, de azért szépen teljesített a Mercedes A- és B-osztály, valamint az Audi A3). Középkategóriában az Audi Q5, BMW X3, Audi A5. A Volkswagen mindkét esetben valahol középen kullog (még a Caddy a legjobb a maga hetedik helyével; a Passat a 8., a Tiguan a 9.).
A nagyautóknál a sorrend a következő volt: Audi A6, BMW 5 és Volvo S60/S70/S80/V70.
Jól látható, hogy bár a Volkswagen nem fért a dobogó közelébe, de az Audi és a BMW (mint német márkák) szépen teljesítettek.
A hibák gyakorisága
A 2012-es statisztikákból szomorúan olvasták ki az ADAC munkatársai, hogy a hibaszám tovább nőtt, és megfigyelték azt is, hogy a hideg miatti indítási vagy elindulási nehézségek sokat nyomtak a latba. Az alacsony hőmérséklet mellett az akkumulátorokkal adódott még sok probléma; az előbbi bajforrás miatt amúgy 900 ezer esetben kértek az autósok segítséget.
Viszont jó hírként fogták fel az autóklubnál, hogy az abroncshibák száma mintegy 10 százalékkal visszaesett. És persze ott van a mindenki által kutatott kérdés, mely szerint mennyien zárhatják be kulcsukat a gépjárműbe?
Biztos nem sokan, mert „ki az a hülye”...
Nos, Németországban potom 100 ezer alkalommal kellett ilyen gondok miatt riasztani a „sárga angyalokat”. Reméljük, nem akadt olyan klubtag, akihez kétszer ki kellett menni ugyanezen apróság miatt.
De hogy visszatérjünk a hibalistára, tessék szemezgetni:
· Akkumulátor: 31,7 százalék;
· Befecskendező-rendszer: 10 százalék;
· Gyújtásrendszer: 9,9 százalék;
· Karosszéria: 7,5 százalék;
· Motor: 7,2 százalék;
· Kerekek, abroncsok: 6,9 százalék;
· Üzemanyagrendszer: 5,7 százalék;
· Önindító: 4,6 százalék;
· Hűtés, klíma, fűtés: 4,2 százalék;
· Generátor: 4,1 százalék;
· Kuplung, váltó, hajtás: 4 százalék;
· Fék, ABS, ESP: 1,9 százalék;
· Kipufogórendszer: 1,5 százalék;
· Felfüggesztés: 0,4 százalék;
· Általános elektromosság: 0,4 százalék;
· Kormány: 0,3 százalék.
Fontos ugyanakkor leszögezni így a végén, hogy az ADAC statisztikája nem reprezentatív; persze jó irányszámokat ad nekünk, és egész Európában elfogadják azt, amit a német autóklub mond.
Mi a teendő meghibásodás esetén?
Az első szabály: hagyjuk a hiba megállapítását, legfőképp a javítását szakemberre.
Második szabály: ha nincs megbízható szervizünk vagy szerelőnk, keressünk egyet.
Harmadik szabály: csak megbízható alkatrészeket vegyünk (a bontott alkatrészeket felejtsük el, a gyári és az utángyártott esetében pedig járjunk utána, melyek a minőségi termékeket forgalmazó gyártók).
Negyedik szabály: ép ésszel mérlegelve és a pénztárcánk mélységének tükrében ne sajnáljuk a pénzt a minőségi alkatrészektől (higgyük el, meg fogja hálálni).
Fontos, hogy se autót, se alkatrészt ne vegyünk ész nélkül. Egy kis odafigyeléssel, utánajárással és utánaolvasással nem csak megkíméljük magunkat a későbbi kellemetlenségektől, de kényelmesebbé is tehetjük az életünket. Hiszen nem kell hetente szervizbe járnunk ilyen-olyan apróságok miatt.